Ma egy újabb amerikai ünneppel, az egyik legfontosabbal kerültünk közelebbi kapcsolatba, ami jó alapot szolgáltat egy újabb bejegyzés születéséhez. A tartalomból: fini ünnepi junk food, felvonulás és tűzijáték minden mennyiségben. :)
Kezdjük egy rövid történelmi visszatekintéssel. Mi is pontosan július 4-e, azon kívül, hogy az a nap, amikor Will Smith lenyomta a földönkívülieket? Szóval, július 4-e, vagy a Függetlenség Napja az az ünnep, amikor megemlékeznek a Függetlenségi Nyilatkozat 1776-os aláírásáról, amellyel Amerika kikiáltotta függetlenségét az Egyesült Királyságtól. Idén a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, milyen fontos ünnep is ez és mekkora ünnepléssel jár. Ebből mi két helyszínen, egyrészt itthon Lincoln-ban, másrészt a Seward nevű, kb. Szabadszállás méretű kisvárosban vettük ki a részünket. Utóbbi nem kevesebbel, mint az „Amerika július 4-e városa” címmel büszkélkedhet. (Itt már jártunk egyszer, megnézni a világ legnagyobb időkapszuláját. :) ) Lássuk most sorban július 4-e méltó megünneplésének négy alapkövét, melyek pedig: 1: dekoráció, 2: kaja, 3: mindenféle ünnepi rendezvények, kiemelt helyen a felvonulással, 4. a TŰZIJÁTÉK (így, csupa nagybetűvel).
1. Dekoráció
Természetesen zászlók és piros-fehér-kék mindenféle kiegészítők, ami a csövön kifér. Már említettük, hogy itt úgy dekorálnak, mint sehol, és most, hogy az esemény különösen megérdemli, sem fogták vissza magukat. Tök jól néz ki egyébként. :) A következő két képen látható pár kedvencünk, amiket Seward-ban láttunk.
Ezek mellett a ruházkodásban is szuperül lehet igazodni az alkalomhoz: ez az a nap, amikor az amerikai zászló valid ruhadarabbá válik, mint minta, vagy mint, hát… zászló. :) Csomó picibabát meg kisgyereket láttunk kis zászlómintás cuccokban, ami NAGYON CUKI!!!! :) Aztán, igazából egy korosztály sem riad vissza a csillagos-sávos viseletektől, ezek közül néhány sokkolóbb darabot meg lehet majd szaktekinteni a felvonulásos képeknél. :) Nos, ezek közül azért nem mind emelte az ünnep fényét. :D
2. Kaja
Mint minden magára valamit is adó ünnepnapnak, július 4-ének is szerves részét képezi a kaja. Kerti sütés, barbecue, stb., valamint a kerttel nem rendelkezőknek a városi ünnepségen komfort junk food. :) Ilyen volt a Food Alley Seward-ban:
Szinte mindenhol sokat kellett sorban állni:
De végül megkaparintottuk méltó jutalmunkat. :)
Ezek sorban: Footlongs (ezek elvileg egy láb hosszú hot-dogok), Funnel Cake (ez olyasmi, mint a fánk, hasonlóan olajos is, fahéjas cukorral, elég fini, de jó nehéz) és végül Shaved Ice (ez gyakorlatilag jégforgács, és lehet rá önteni mindenféle mesterségesen színezett és ízesített folyadékot. Az enyémen azt hiszem ananász-narancs, szőlő, rágógumi és rock and roll ízek voltak. :) ).
3. Programok
A következő képeken látszik, hogy mi mindent láttunk:
Kaja közben zenekart:
Később karate-bemutatót:
Magic show-t (öregem, ez nagyon rossz volt, de jókat derültünk rajta):
Ezek mellett volt még nagy kirakodóvásár, amiket imádok, és általában azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy anyagi végromlásba döntöm a családot. Nos, itt az embereknek kicsit más ízlésük van, úgyhogy végül semmit se vettem, de megörökítettük Nektek a legmókásabb darabokat.
A személyes kedvencem: szárnyas pandamalac, funkciója: kerti dísz
Ez itt ugyanabból az eresztésből van, egy néni épp azt mondta egy másiknak, hogy a kertje mindkét végébe kéne egy-egy. Szerintem meg ez egy rozsdás asztal, ami sok dollárba kerül:
Szintén kertbarátok figyelmébe: mindenféle szépségek egy darab kőre festve, szintén dísznek való:
Ha egyszerre vagy sportrajongó és csilingelés-kedvelő, a focisisakos szélcsengő a tökéletes választás:
Azért voltak aranyos dolgok is:
Azok a katicák azért kísértésbe ejtettek, de mikor tudatosult bennünk, hogy azok festett kavicsok és 5 dollárba kerülnek, úgy döntöttünk, majd csak a fényképekben gyönyörködöm. :)
És végül-végül, a fő attrakció, a felvonulás. :) Ilyet én még eddig csak TV-ban láttam. Ati picit unta magát (ugye a debreceni fiú, elkapatta a Virágkarnevál ;) ), de nekem nagyon tetszett. Először is, a többség kis összecsukható székkel jött nézni, úgyhogy kényelmesen láttunk mindent még a harmadik sorból is, mert előttünk mindenki ült. :) A felvonulók cukrot dobálnak a néző gyerekeknek, akik nagy táskákkal felszerelkezve állnak sorban az út szélén, és gyűjtögetik. :) És kik vonulnak fel? Hát, aki csak él és mozog: rendőrök, tűzoltók, mentősök, katonák (nagyon tisztelik itt az egyenruhát, mert bár végig ültek a népek, akármikor katonák jöttek, felálltak a tiszteletükre. Szerintem ez egy nagyon rendes dolog. Egyébként is minden városban van minden háborúnak és minden jelentősebb katonai alakulatnak külön emlékműve.), iskolások, felnőttek, kampányoló politikusok (ott volt a kormányzó és a kormányzó-wannabe-k), motorosok, traktorosok, az elmaradhatatlan régi autók, cseh királylányok és hercegek (rengetegen vannak Nebraska-ban a cseh bevándorlók és az ő leszármazottaik, és ők választanak Czech Queen-eket, Princess-eket és Prince-eket, akik aztán szép cseh népviseletben vonulnak fel), szépségkirálynők, egy szál zászlómintás alsógatyában futók, gimnáziumi öregdiákok, egyetemi focicsapat kabalástól, helyi vállalkozók, csók-és ölelésárus hangos fiúk, és még sokan mások. Íme egy kis összeállítás, a teljesség igénye nélkül:
4. A tűzijáték
Július 4-e elmaradhatatlan része a tűzijáték. A seward-it végül nem vártuk meg, mert a felvonulásnak fél 6-kor lett vége, a tűzijáték meg este 10-kor kezdődött, és az egész napos tűző napon mászkálástól már jól elfáradtunk. Viszont nem maradtunk tűzijáték nélkül, mert a lincolni július 3-án este volt. Ezt két dologgal indokolják: egyrészt, így olcsóbb, másrészt, mert sok ember július 4-én inkább a családi rendezvényeket preferálja, így örülnek neki, ha előbb lemegy a városi ünnepség. Köztünk szólva, szerintem az előbbi itt a lényeg. :) Szóval, este 10-kor kezdődött a tűzijáték, így fél 10 felé elindultunk, kocsival csak 5 percre van tőlünk a park, ahol volt. Ügyesen leparkoltunk a kijelölt parkolóban, ahol szokásos amerikai hatékonysággal az ott dolgozó önkéntesek kis lámpácskákkal integetve irányították a népet, és szépen sorban töltötték fel a parkolót. Végül átsétafikáltunk arra a részre, ahol úgy gondoltuk, majd jól lehet látni, a népsűrűség és a fejek iránya alapján. Nagyon-nagyon szép volt, több mint 20 perces, és bár rengetegen voltak, egyáltalán nem volt zsúfolt, mert egy nagy parkban volt, így mindenki kényelmesen le tudott ülni. Fél 11-kor értünk vissza a kocsihoz, majd rövid 40 perccel később ki is jutottunk a parkolóból. :) Otthon ez tuti vérfürdőbe torkollott volna, de itt minden szépen olajozottan zajlott, mindenki türelmesen kivárta a sorát, meg minden, semmi dudálás, semmi pattogás. Maga a tűzijáték pedig ilyen szép volt:
Akkor még nem tudtuk, hogy messze nem ez volt az utolsó tűzijáték-élményünk. :) Ugyanis ma, amint beesteledett, 9 körül elkezdődtek a privát tűzijátékok. Gondoltam, olyan lesz, mint otthon, ahol 5-10 percig tart ez maximum, úgyhogy kimentem az erkélyre, másfél órát gyönyörködtem, aztán bejöttem, mert csak nem akart vége lenni. :) Még most is hallom őket, a pontos idő 0:23. :) És nem csak ez a durva, hanem az, hogy akárhová néztem az erkélyről, MINDENHOL ment egy, és mind felvette a versenyt a városival léptékét tekintve. Arra jutottam, hogy csak Lincoln lakossága elköltötte ma egy kisebb ország GDP-jét tűzijátékra. Mint annyi minden mással, ezzel kapcsolatban sem tudnak kicsiben gondolkodni. Használják a szót, de szerintem fogalmuk sincs, mit jelent. :) Ennek valószínűleg igen nagy szerepe van abban, hogy ott tartanak, ahol. Meg is értem végül is, mégiscsak az ország szülinapja, és akárki akármit mond, azért van bőven mire büszkének lenni itt is. Ezzel a gondolattal és egy erkélyünkről készült tűzijátékos képpel kívánunk kedves mindannyiótoknak Boldog Függetlenség Napját! :)
